2012. 12. 08.

Lüktet bent



Haragom elszállni, 
Hangod hallani vágyom
Összedőlni látszik 
Mi eddig volt az érték
Ám a valóság mostanság
Feszítő rémálom
Mert a tudatlan balgák
Sorra megtették
Elvégzem dolgom, 
Napról napra élek
Szám szélén a kéj, 
Kiszáradtan habzik
Éjszakánként egyedül 
Saját érzelmeimtől félek
Szívemen a verejték 
Fáradt sót csapzik

Szavak, hit, 
Reménytelenül bízó remény
Tudom e még, 
Miért jó a főnyeremény?

Sóvárgok Rád, 
S végtelen boldogságra
Ez szüntelen a sorsnak 
Rám vetett fortyogó átka
Nem kell nékem már 
Semmilyen más mátka
Téged megcsókolni
Lelkem dédelgetett vágya