Havas pesti táj

Fagyos hó lepi be a Citadellát
Maga alá temetve fővárosunk mocskát
Mindent feledtet, tiszta s fehér
Horizont elejétől végéig elér

Fentről nézve nyüzsgő hangyaboly
Hol rengeteg pötty él s robotol
Nem törődnek mással, csak magukkal
De ez egy cseppet sem vigasztal

Röhögök sorsukon, mennyire balgák
Karámban összeterelt szemellenzős marhák
Hiszik hogy szabadok, bármit megtehetnek
Ám ez nem igaz, így jól pofára esnek

Nem szólok bele, miért is tenném?
Esélyüket kezükből biztos elvenném
Végén még én lennék az egészért hibás
Bekövetkezik, s mindenki rám pipás

Kösz nem! Hagyom őket, van, ki irányít
Ki ha baj van, magáról mindent elhárít
Igazi vezetés, s benne igaz emberek
Kívülről felnőttek, ám belül sötétek

Ennek a világnak kell részese lennem
Ezzel az egésszel kell együtt élnem
Nem akarok birka lenni, mit kell tennem?
Reggelire birkózó szart kéne ennem?

Kemény lennék, húú, meg fasza
Jól pofán verném azt, ki beszólna
Mit változtatna ez e retkes helyzeten
Ez az ország beteg, már-már fejetlen

Semmi se változik, az emberek buták
Legtöbbjük nagyszájú, okoskodó pupák
Azt se tudja, mi történik körülötte szüntelen
Legyen pénz, pénz, pénz, és egy kevés élelem

Ám ez idefentről nem látszik, csak nyüzsgés
Boldog polgárokkal töltött karácsonyi pörgés
Ők ott lent vannak, én idefent egy padon
Kietlen részen, hol nincs nyom a havon

Örökké

Szeretném nevedet megörökíteni

Örökké mindenki tudja csodálni

Felírhatnám ujjal a homokba

De félek, a szél könnyed elfújja

Felvéshetném egy magas fára

Mit semmi szú nem rágna

De neved meg nem maradna

Ha a fa egyszer csak korhadna

Felírhatnám kecsesen a szélbe

Vigye messze, magasba fel az égbe

Ám neved ott szintén nem maradna

Lehet egy repülő bele piszkálna

Felírhatnám télen a csillogó hóba

Ám hozzád képest fagyos volna

Hóba írva azért sem maradsz

Mivel tél után jön a tavasz

Felírhatnám egy erős sziklába

Megint csak kemény volna

Nem puha mint forró kezed

Viszont ott megmaradna neved

Nem találtam semmi helyet

Csak szívem maradt Neked

Oda hamarjában fel is írom

Őrzöm, míg élek és bírom

Kör

A körbe születsz bele

Ez lesz létednek védje

Origójába kerülsz aurádnak

De ez láthatatlan külvilágnak

Szimbiózisa ez testednek, lelkednek

Ez ami határt szab érzékeidnek

Nem engedhetsz bárkit a körön belülre

Mert nyomot hagy lelkeden örökre

Kiválasztottad lépheti át a mágikus gyűrűt

Centrumába érve kézen fogva együtt

Köreitek egy körré olvadva

Szívetek egy életre társulva

Melyek belsejében egy-egy feliratot hagyva

Egy nevet, oda hogy társamnak választva

Nincs jelenvalóban lejárta

Összetartozásotokat biztosítja

Ahogy be, ki is lehetkerülni a körből

Bár a felirat akkor is örökre ott tündököl

Emlékeztet minden örömre és fájdalomra

Az arányt döntse mindenki saját módra

Mindenkinek van köre, mi öt védi

Mint gyűrű, párját keresi

Ennek segítése élteti létedet

Megérthesd mit sugall érzelmed

Aki egyszer már kikerült

Vissza miért ne kerülhetne?

Kezed a kezemben

Az az érzés, mikor a kezed a kezemhez ér,
Boldogságot áraszt, semmivel fel sem ér,
Mikor karom a karoddal összefonódik
A külvilág számomra elhalványodik
Nélküled fokozatosan kihűl testem,
Hiányod miatt elidegenül lelkem
Te töltöd fel édes élettel énem
Tőled virágzik ki ismét szikes lényem

Történjen velem jó vagy akár rossz
Kerítsen hatalmába őrjöngő gonosz
Tudom Te vagy ki végig mellettem állsz
Hű egyetlen, ki velem emberként bánsz

Én nem akarok a társadalom részese lenni
Csak Veled kéz a kézbe világ végéig menni
Odaérve megfáradtan, láblógatva megpihenni
Hátunk megett hagyott utunkon végignézni

Nem kell már mással törődnünk csak egymással
Mert élhetjük életünk a választott igaz társsal
Nem árthat már nekünk semmivel senki és semmi
Boldogok leszünk, a történetünk vége, ennyi 

Benő a menő (18+)

Colos, szőke, rocker gyerek

De a neve sajna nem nem Benedek

Nem is Béla, hanem Benő

Ő a fasza, a mindenkori menő

Kemény gyerek, mégis laza

De ha kell, lendül ám a karja

Igaz a bakancsa sohasem fényes

De az esze ha kell, elég éles

Törzshelye a Picur

Ahol partnere a picur

Kicsi, kopasz Czégé

Tőlük foltos mindig a wécé

Sajna nem veti meg az italt

Ilyenkor legyőzne egy bivalyt

De sajnos csak a mámortól

Egy jó pár pohárkától

Néha részeg egy keveset

Emiatt egy párszor már elesett

De utána mindig felállt

Az útjába soha senki sem állt

Igaz az elve kicsit náci

De hát erre senki sem kíváncsi

Utálja a zsidót meg a cigányt

De kinyalt már pár zaftos picsát

Néha előtőr belőle a gyermek

ekkor megláthatod benne a lelket

Nem mindig volt ő rocker

Régen ő volt B, a nagy rapper

De elege lett a hipp-hopp-ból

Egy keveset hallott a rock'n'rollról

A kukába dobta Eminemet

És elkezdte hallgatni Supernemet

A CD-k mellé dobta a bő gatyát

Utána hajította a FUBU sapkát

Helyette felvette a bakancsot

És megrugdosott pár parasztot

Így élt, éldegélt, szerényen Benő

Bár ő volt a környéken a legnagyobb menő

Bár volt pár arc, kitől még ő is parázott

De ezt nem mondta, inkább kamázott

Aztán megtalálta a fegyverhordozóját

Ő Csipes, a rocker bajtárs

Bejárták együtt Ausztriát

S együtt tömtek meg jó pár pinát

Minden jól ment, egészen tizedikig

Még a tanévnyitón is nyugodtan pöffeszkedik

Kiderült, hogy újak jönnek

S szeméből ömlöttek a könnyek

Az újak között volt kettő

Az egyik Oszi bá, a másik Gergő

Mindkettő rocker, és igaz hitű

Csak nem jobb, hanem bal szívű

Félt is szegény Benő

Lehet, hogy már nem ő lesz a menő?

Aztán szép lassan kapcsolt

Ezek jó arcok, spanok!

A G tavaly is idejárt

Kanizsay napon jó nagyot hányt

Ő is imádja a rockot

Két kézzel veri a dobot

Az Oszit, meg valahonnan ismeri

De honnan, képtelen emlékezni

Jah! Megvan! Tavaly Picur!

Nem hinném, hogy ő kitúr

Szépen lassan teltek a hetek

Így négyen egyre jobban lettek

Kezdetben a budiban bagóztak

Aztán az udvaron bandáztak

Szünetben nagyokat oltottak

Aztán órán még nagyobbat aludtak

Négyükre volt egy ladik

Így teltek a napjaik

Csatlakozott hozzájuk Tomi

Kinek beceneve Jeki

Neki spanja lett Gyufa

Kinek Oszi a bátyója

Így hatan egymásra találtak

Péntekenként jól bemartak

A közös nevező köztük megvolt

Soha semmi problémájuk nem volt

A csajokat jól megnézték

A pasijukat meg lerendezték

Igaz vér sose folyt

A brigád az eszével harcolt

Nem látszott, bár eszesek voltak

Ha kellett jó válaszokat adtak

Úgy mutatták magukat mint egy Terminátor

De belül még bőven volt a gyermeki világból

Megnyugodhatott Benőnek a lelke

Bár nem ő volt a banda feje

Nem választottak külön vezért

Egyenrangúak voltak ezért

Hogy mi lesz később a jövőben

Ez őket nem nagyon érdekelte

Hogy milyen lesz az életük, csak ők tudják

Ha nem tetszik, hát megváltoztatják!

THE END