Lágyan ringat most hűsítő szellő
Merengek, s emlékképek törnek elő
Édesek, mint a méz, s oly csábítók
Mint ezen a helyen ajkadról a csók
Magam vagyok, de belül Te is itt vagy
Piciny ujjaidként cirógat a gondolat
Nem fáj a messzeség, csak kellemetlen
De hiányodról beszélni úgy érzem illetlen
Míg Te új kalandjaidat éled, én a mieinket újra
Most, hogy így alakult életünk kesze-kusza útja
Halkan csobog a víz, ám én csak hangod hallom
S viszi felfelé kedvemet, akár egy színes ballon
A nap már alábukott a távoli horizonton
Madárdallal küldöm Neked vágyakozó csókom
Sok boldog hónap kacag már mögöttünk
S végtelen sok születik még előttünk
Szeretlek
