Lelkiismeretes Kisördög

Czapp!
- De egy kis tündér! Hát nem odatolta neked a popsiját?! Remélem azért látod, még mindig atom jó a kufferja! És erre akar pár deka extrát?! Pff! Na! Te meg ne legyé’ már puhapöcs! Tessék odagilisztázni és hozzányomni, csak hogy képben legyen! Hahó! Hozzád beszélek! Hé!
Czapp!
- Maradj már csöndben! Nem látod, mind a ketten hulla fáradtak, aludni akarnak!
- Hozzád ki szól? Senki? Oké, én is így gondoltam, úgy hogy oszoljá’ csak!
- Nem! Nem engedem, hogy megint elkezd tömni a fejét a hülyeségeiddel!
- Miről beszélsz? A múltkor is bejött és nekem lett igazam!
- 20 esetből 3szor. Büszke lehetsz rá! Meg arra is, hogy a maradék 17 alkalommal meg leégetted vagy kínos helyzetbe hoztad. Mondhatom, szép kis lelkiismeret vagy!
- Cicuskám! A fogalomzavar mond valamit? Te vagy a lelkiismerete! Segitek, én a benne lakozó kisördög lennék…- Kis? Lehet neked vannak lexikális problémáid, nem nekem, nem gondolod?
- Határozottan nem, viszont arra gondoltam már milyen boldogok lehetnénk, ha végre belepottyannál valami spirituális turmix gépbe, és jól ledaráltatnád magad!
- Te mekkora paraszt vagy! Nem kívánhatsz ilyet!
- Látod, nekem ez a fő profilom, meg a gonoszkodás, míg te vagy lelkizős rinyagép! Úgy hogy ne akadj le bogaram, ilyen az élet!
- Pont erről van szó, látod?! Bunkóságra, gorombaságra, balhézásra és egyéb rossz dolgokra vagy hitelesítve, nem pedig tanácsadásra a világ legszebb és legtisztább érzésének felfedezésében…
- Mármint a kefélésre gondolsz?
- Tahó! Én a szerelemről beszélek, és a két szerelemben égő test meghitt és romantikus összefonódásáról…
- Már megint miről lotyogsz? Ezek nem szerelmesek! Közük sincs hozzá!
- De igenis van! És nem ezek, hanem ők!
- Ja, max’ külön- külön, de azt se nagyon hinném. Azt viszont tudom, hogy Te maradi vagy és sötét. Úgy beszélsz, mintha a múltkor nem láttad volna EZEKET, ahogy egymásra keveredtek! Láttál ott romantikát vagy meghittséget? Bennük volt a töltés, begerjedtek, oszt’ ennyi. Én meg pont jó helyen voltam jó időben, hála az égnek az elején nélküled, és így drága barátocskánk is jó helyen lehetett. Így belegondolva, atom zsír kis helyen volt, de még mennyire! Vágod, hogy a csa…
- Csend! Egy szót sem! Nem becstelenítheted meg őket azzal, hogy kibeszéled a részleteket, mint valami pletykás vénasszony!
- Pedig pont a szaftos részletek a legfőbbek! Apró szaft, pont erről akartam beszélni, mielőtt közbevágtál volna…
Taccs!
- Hát ezt mégis hogy képzelted?!? Te lekevertél egyet?! Nekem!?
- Mint láthattad.
- Minden lelkiismeret furdalás nélkül?
- Simán, a jó ügy érdekében bármit!
- Tipikus nő, meg a hülye elvei! És ez a mákod, mert nem ütök meg ellenkező nemet.
- Már ne is haragudj, de nekünk nincs is igazán nemünk, a testünk csak képzelet, így akár…
- Ne akarjá’ dzsihádot… Inkább odanézz! Míg mi jártattuk, már megint összemásztak! Zsír, kezdődik elölről, pontosabban, ahogy így nézem, inkább hátulról ugranak neki!
- Akkor nyisd kis a szemedet és láss! Alszanak.
- Mi van, kopikonnak hiszed magad, hogy csak igy lopod a szöveget? Amúgy, a csajnak nyitva van a szeme!
- Nincs, alszik, hidd már el!
- Jó, a pillái télleg’ zárva vannak, de mégis honnan szülöd, hogy alszik, nézd már, a kezük minnyá’ összeér!
- Onnan szülöm, hogy míg ébren volt, mosolygott. Amikor pedig elszenderedett, akkor lehervadt a mosoly. A kezük pedig közel 10 perce így van, ikúfelügyelőkém!
- Na jó, ne próbáld már beetetni, hogy akkor ez egy elkezdtünk-begerjedni-de-félúton-bealudtunk-és-ez-igy-is-marad efektus.
- Pedig láthatod. Sőt, drága barátunk már horkol is.
- Honnan veszed, hogy nem a nőci?
- Na jó ez a végszó, elegem van belőled, úgyhogy mivel lassan elmerül az álmában, megelőzök egy kínos mondatközben eltűnést, és itt hagylak!
Czapp!
- Na pöcsöm, végre ketten maradtunk! Szó’, ott tartottam, nyomulj csak a felkínált popóra, kapd el a kezét, és repülj rá a nyakára, attól totál gerjed! Hallod?! Nemá’ pöcsöm, nehogy télleg’ bealudj! Ó bakker! Akkor viszont, ha már ennyire szivacs farok vagy, kívánom, hogy álmodban kvantanamói farokszen’ vics legyen a kosztod látástól mikulásig, és ne is ébr…
Czapp! 

Lázálom

Hazugság minden nem neked mondott szó

Sivár és szikes, mint odabent kiszáradt tó

Hiába lepi be keserű vérrel áztatott hó

Elhagytál, száműztél, többé nem lehet jó

Egyedül fekszem az ágyban, izzik mindenem

Szétrepeszt, megmar a hideg félelem idebenn

Nélküled bevégzem, a belsőm teljesen kietlen

Érzem még ajkaimon bőröd méz ízét

Mérgezi összetört szívem elhasznált vérét

Agyam kérdőjelezi létem értelmetlen értelmét

Várom már, de nem kívánom sose a végét

Álnok kép mit a vekker dala a fülembe lihegett

Elragad tőled, majdnem bíztat, csalfán hiteget

Egyszer talán még foghatom a puha kezedet

Érjen már véget, ez a megváltás, úgy várom

Szűnjön meg végre e rém, nem kívánt álom

Kinyitom a szemem, hajnali fényben arcod látom

Tudom jól, ez is csak egy kegyetlen álom